2011. január 10., hétfő

8. fejezet (Elizabeth)

(Elizabeth szemszög)

Valaki puszilgatta a hasamat. De én még pihenni akartam ezért a hasamra feküdtem és próbáltam tovább aludni. Most már a hátamat halmozta el édes csókokkal.

- Hmmm ez nagyon jó csináld még. – élveztem. De várjunk csak, ha én egyedül vagyok itthon akkor ki…. Kinyitottam a szemeimet és egy vad idegen szobában találtam magamat. A fejemet oldalra fordítottam és Tomot véltem felfedezni a kényeztetőben.

- Te meg mit keresel itt? – vontam kérdőre

- Én itt lakom. – mosolygott rajtam.

- És mit keresek én itt, és ugye mi nem feküdtünk le? – húztam a számat, ahogy bele gondoltam, hogy mit tettem.

- Ide hoztalak mert nem voltál éppen a toppon a buli után. És hát mi ……- elkezdte piszkálgatni az ajak piercingjét miközben kajánul vigyorgott.

- Ne már. El se hiszem, hogy én egy ilyen….. – de félbeszakítottak.

- Tom jó lenne, ha felkelnél, már délután három van. – szólt Bill a bátyjának.

- Már fent vagyok. – erre Bill benyitott. A szemöldöke rögtön futó versenyt indított a haja vonaláig.

- Hogy kerülsz ide? – szegezte nekem a kérdését. De a válaszomat nem várta meg. - Persze te is olyan, vagy mint a többi lány! Csak egy éjszakára Tommal. – ordított rám.

- Bill most menny inkább ki. – kérte Tom.

- Nyugodj meg Tom. Itt hagylak a kurváddal! – fogta magát és kiviharzott a szobából. Nem gondolkoztam felkeltem és Bill után mentem. Nem jutott messze. A lépcsőn elkaptam és magam felé fordítottam.

- Én nem tudom, hogy lefeküdtem e Tommal, mert nem emlékszek. De nagylány vagyok Tom pedig felnőtt. Bill ez az ő és az én életem kérlek, ne szólj bele. – komolyan beszéltem, de belőle mégis kitört a nevetés.

- Most mi olyan vicces? – pufogtam

- Anya szült meztelenül állsz előttem. Szerinted ez nem eléggé vicces? – már szinte leesett a lépcsőn a röhögéstől.

- Nem tetszik, amit látsz? – sütöttem le kislányos a szemeimet.

- Nagyon tetszik. – nyugtatott meg. – Csak éppen kioktatsz, hogy milyen nagy vagy és…. – nem bírta befejezni, mert már fuldokolt a röhögéstől. Én rá hagytam. Bementem Tom szobájába, legalábbis gondolom, hogy az a szoba az övé volt. És magam köré tekertem a takarót.

- Elmondanád, hogy mi történt az este folyamán?

- Nem. Nem mondom el. – húzta az agyamat.

De én nagyon nem voltam most vevő erre fájt a fejem és igazából csak találgatni tudtam, hogy hol vagyok. Nem érdekelt semmi, fogtam magam ledöntöttem Tomot az ágyra és ráültem. A kezeit a feje mellet lefogtam és vártam a válaszát.

- Elmondod végre?

- Biztos, hogy nem. – és perverzen rám mosolygott.

- Mond el! – erősködtem.

- A-A. – mivel erősebb volt, mint én nem esett nehezére fordítani a helyzetén. Alig pislantottam egyet már alatta vergődtem, hogy kiszabadulhassak. – Nyugi Liz nem fog sikerülni. Elmesélek mindnet. – adta be a derekát. Mikor már eltaláltam a lábaimmal a férfiasságát. – Este kicsit többet ittál a kelleténél és mondtál rólam egy pár szép dolgot. – jézusom miket mondhattam. De ahogy elnéztem az elégedett arcát csakis jók lehettek. – Beszélgettünk és ittunk még többet, azt mondat, hogy vigyelek haza, de nem akartalak ezért ide hoztalak. És mielőtt még kiakadnál, közlöm nem feküdtünk le. Sajnos…. – már megint ez a kaján vigyor.

De igazából én miért is nem akarok lefeküdni vele. Hiszen kinézetre egy sexistenről van szó. És az izmos teste. Annyira kívánatos. Ahogyan a fonatai végig kígyóznak a mellkasán. A mámorító illata. Olyan illat, ami bekerül az orrodba, bevésődik az agyadba és feledhetetlen érzéseket kelt ez emberben. Biztosan nem véletlenül van olyan nagy híre a nők körében, mert semmit nem tud.

Az ajkai egyre közelebb kerültek hozzám. Míg a végén elérték a számat. Nem hagytam, hogy megcsókoljon csak egy apró puszit tudott nyomni a számra. De ő ennél többet akart, nem adta fel. Addig halmozta puszikkal a szám ameddig szabad utat nem adtam a nyelvének. Amint beférkőzött a számba, elkezdte keresni az én nyelvemet. Amit megis talált. Nagyon élveztem, a testem izzót a vágytól, de az ő hideg teste és piercingje hűtötte az egész lényem. Annyira kellemes érzés járta át mindenemet. Ahogyan egyre hevesebben csókolóztunk.

- Tom készülődnünk kell! David be akar mutatni nekünk valakit. – jött be Bill és szakított minket megint félbe.

Nagyon kínosan kezdtem érezni magam ezért csak lelöktem magamról Tomot felkaptam a ruháimat és megkerestem a fürdőszobát. Benyitottam, nem volt bent senki sem ezért én bezárkóztam magamra kaptam a tegnapi ruháimat, pisiltem egyet és megmosakodtam. Kimenni nem akartam, ez már annyira gáz. Bármit csinálok, Tommal Bill mindig ránk nyit. Tegnap nem is foglalkozott velem. Engem most mégis érdekel a véleménye. Ugyan olyan gyönyörű csokoládébarna szemekkel tekint a világra, mint Tom. De ő mégis más. Érzem, hogy ő más. Ez csak egy álca, amit mindenkinek mutat, hogy kevésbé váljon sebezhetővé az emberek ellőtt. De én megakarom, őt igazán ismerni. Nehéz lesz szerintem, de én akkor is megcsinálom. És Tom? Biztos vagyok benne, hogy még lesz köztünk valami. Bár én nem szeretném. Lehetséges, hogy már késő és beleszerettem, bár nem akarok. Nem akarok kötődni még valakihez. Azzal csak minden nehezebb lesz. Minden megváltozik. Nem vagyok szerelmes belé az egyszer biztos. Hiszen nem ismerem. De ha nem is hosszú távú szerelmi kapcsolat lesz köztünk, akkor egy alkalmi sex partneri. Ezer százalék, hogy lesz. Egyszerűen vágyok minden érintésére. És arra is, hogy én érintsem meg őt. A simogatásaitól és az apróbb puszijaitól, csókjaitól szabályszerűen benedvesedek, és elönti az agyamat a vágy. Csak rá koncentrálok. és minél közelebb akarom érezni őt magamhoz. Na jó menjünk túl kell esnünk rajta. Kimentem a fürdőszobából be Tom-hoz. Már felöltözve várt rám.

- Én azt hiszem, most haza megyek. De előbb tudnál adni egy fájdalom csillapított? - kérdeztem

- Persze ameddig keresek, nyugodtan ülj le. – mutatott az ágyra.

Nem volt időm gondolkodni, mert már ott is volt egy pohár víz és egy gyógyszer társaságában.

- Köszönöm. – elvettem tőle a vizet és a gyógyszert. Olyan jó érzés volt hozzáérni a puha bőréhez és újra érezni azt a bódító illatot.

- Gyógyszert nem köszönünk. – kacsintott rám.

- Akkor nem köszi. – nevettem. – Figyelj, én most megyek. Csak még köszönök Billnek. – megfogtam a táskámat oda hajoltam hozzá és nyomtam egy puszit az arcára. Még utoljára magamba szívtam az illatát.

(Tom szemszöge)

Ez a lány az örültbe fog kergetni. Gyönyörű göndör fürtök. Formás gyönyörű nagy mellek, amihez egy hasonlóan jó popsi társul. A szemei gyönyörű csillogóak. És még az eszei is a helyén van. Ő kell nekem. Talán nem csak egy éjszakára. De annyira biztosan. Nem szokásom harcolni a nőkért. Hiszen mindegyik előttem térdel és arra vár, hogy végre magamévá tegyem. De érte harcolnom kell majd…….

( Elizabeth Szemszöge)

Bekopogtam Billhez, de semmi válasz. Gondoltam benyitok, pedig jobb lett volna, ha nem. Olyat láttam, amit nem kellet volna. Bill alatt éppen egy csaj nyögdécselt.

- És én vagyok a kurva? – ordítottam be nekik. - Hát bazdmeg Bill! – idegesen becsaptam az ajtót és elindultam hazafelé.

Nagyon ideges voltam. Éreztem, ahogyan az utolsó idegszálam is pattanásig feszül. Felemeltem a kezemet és leintettem egy taxit. Beszálltam, megadtam a címet és már indultunk. Nem gondolkoztam. Kizártam a külvilágot, nem akartam semmivel sem törődni. Egyszerűen nem akarom. Félek Tom-tol nagyon. Mi lesz, ha egyszer lefekszünk egymással? És ha Billel feküdnék le? Nem lehetek ennyire elkeseredve, hogy közöttük kelljen válogatnom. Sürgősen pasi terápiára van szükségem. Megérkeztünk kiszálltam a taxiból. Bementem a házba, de senkit nem találtam. Felmentem a szobámba ledobtam a ruháimat és lementem beültem a jakuzziba……………..

2011. január 2., vasárnap

7. fejezet (Elizabeth szemszög)

Ott ültünk. De én már igazán kezdtem unni ezt az egészet
- Regi csináljunk zenét. – szóltam neki.
- Oké. De nincsen gitár. – jaj könyörgök. Úgy nézek én ki mint aki nem készült erre? Játszottam le magamban ezt a kérdést. Persze választ nem várva
- Én már jártam itt és eldugtam egyet. – világosítottam fel őket.
- Okos. – dicsért meg Regi.
Elővettem a gitáromat. Még egy kicsit hangoltam rajta és mehet is.
- Mit játsszak? - érdeklődtem
- A Paramore-tól a The Only Exception-t.
- Oké. – azt szeretem is.
Ahogyan hozzá értem a gitárhúrjaihoz valami elképesztően jó érzés kerített magába. Egy olyan érzés ami csak akkor fogott el amikor drogoztam. Ez is függőség volt nálam. Csukott szemmel bármit el tudtam játszani. Nemes egyszerűséggel a gitár rabja voltam.

,,When I was younger
I saw my daddy cry
And curse at the wind
He broke his own heart
And I watched
As he tried to reassemble it

And my momma swore that
She would never let herself forget
And that was the day that I promised
I'd never sing of love
If it does not exist

But darling,
You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception

Maybe I know, somewhere
Deep in my soul
That love never lasts
And we've got to find other ways
To make it alone
Keep a straight face

And I've always lived like this
Keeping a comfortable, distance
And up until now
I had sworn to myself that I'm
Content with loneliness

Because none of it was ever worth the risk

Well, You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception

I've got a tight grip on reality
But I can't
Let go of what's in front of me here
I know you're leaving
In the morning, when you wake up
Leave me with some kind of proof it's not a dream

Ohh---

You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception

And I'm on my way to believing
Oh, And I'm on my way to believing”

Amikor leemeltem a kezemet a gitárról olyan érzésem volt, mintha most keltem volna fel és leöntöttek egy vödör vízzel.

- Te aztán tudsz. – mondta Peter elismerően.
- Jaja, ez a kiscsaj nagyon tud. – dicsérte Bill.
- A gitár is jó volt. – na ha most Tom azt hiszi, hogy ennyivel levesz a lábaimról akkor nagyon tévedett.
- Hé, az ki ott?- kérdezte Kellan és felemelte a kezét amivel a fák közé mutatott.
- Nem tudom.
- Az a telefonja a kezében?
- Aha. – mondta Regi. – Fuss, ha kedves az életed. – na jó mindig is tudtuk, hogy van ami közös bennünk.
Azt hiszem meg van az első titkos rajongók.
- Ajjaj. – mondta vész jóslóan Regi.
- Ugyan már, ez csak egy videó, amin totál állatul énekelsz. Ezzel még híresek is lehetünk. – nyugtattam egy kicsit.
- Oké, akkor most egy Glee szám, de azt mindenki énekli. – oldotta ezzel is a hangulatát a nővérkém.
Kellan elővett pár üveg pezsgőt. Na, végre valaki aki tudja, hogy mi az a VMA utáni party.
- Öhm, én még sosem ittam. – szegénykém mindig is szent volt. Bár emiatt én csak büszke lehetek rá.
- Nem baj. Mindent el kell kezdeni. – bíztatta Kellan és a kezébe adta az egyik üveget. Na, szép mondhatom….
Mindannyian ittunk egy kicsit. Talán én többet, is mint kellet volna, mert éreztem, ahogyan megpördül velem az egész világ. Bill körbe fonta a kezét a derekam körül és így énekelt. Csodás hangja volt. Libabőrös lett tőle az egész testem. És csak énekelt…
,,Life is a mystery, everyone must stand alone
I hear you call my name
And it feels like home

When you call my name it's like a little prayer
I'm down on my knees, I wanna take you there
In the midnight hour, I can feel your power
Just like a prayer, you know I'll take you there

I hear your voice, it's like an angel sighing
I have no choice, I hear your voice
Feels like flying
I close my eyes, Oh God I think I'm falling
Out of the sky, I close my eyes
Heaven help me

When you call my name it's like a little prayer
I'm down on my knees, I wanna take you there
In the midnight hour, I can feel your power
Just like a prayer, you know I'll take you there

Like a child you whisper softly to me
You're in control just like a child
Now I'm dancing
It's like a dream, no end and no beginning
You're here with me, it's like a dream
Let the choir sing

When you call my name it's like a little prayer
I'm down on my knees, I wanna take you there
In the midnight hour, I can feel your power
Just like a prayer, you know I'll take you there

When you call my name it's like a little prayer
I'm down on my knees, I wanna take you there
In the midnight hour, I can feel your power
Just like a prayer, you know I'll take you there

Ohh
Ohh
Ohh
Ohh

Life is a mystery, everyone must stand alone
I hear you call my name
And it feels like home

Just like a prayer, your voice can take me there
Just like a muse to me, you are a mystery
Just like a dream, you are not what you seem
Just like a prayer, no choice your voice can take me there

Just like a prayer, I'll take you there
It's like a dream to me. Just like a prayer,
I'll take you there. It's like a dream to me.
Just like a prayer, I'll take you there
It's like a dream to me. Just like a prayer,
I'll take you there. It's like a dream to me.

Life is a mystery, everyone must stand alone
I hear you call my name
And it feels like home

Just like a prayer, your voice can take me there
Just like a muse to me, you are a mystery
Just like a dream, you are not what you seem
Just like a prayer, no choice your voice can take me there

Just like a prayer, your voice can take me there
Just like a dream, you are not what you seem
Just like a prayer, no choice your voice can take me there.”

Az ember azt hinné, hogy nem lehet két ilyen jó hang egy családban pedig Tomnak is elképesztő a hangja. Igaz mélyebb és férfiasabb de annyira jól kiegészítik egymást. Mintha a hangjuk ölelt volna és nem is ők. Mintha nem ők simogattak volna.
- Írtam egy számot, amihez kell gitárkíséret. – nézett rám Regi ezzel félbe szakítva az álmodozásomat.
- Az a hey na na-s?- kérdeztem
- Aha. Elénekeljük?
- Persze. – vágtam rá.
Kibújtam a fiúk öleléséből, a kezembe vettem a gitáromat és játszani kezdtem. Megint magával ragadott az érzés…

,, Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey hey

Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey hey

You eyes are like a blue sky, blue sky, blue
You're floating in the fountain, in the fountain of youth
I bet you have an ocean, secret little potion
I bet you have a lover who's as fine as you

Hey Mr. Love, Mr. Big Love, Big Love

Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey hey

I've got a little secret too, I've got a mad little crush on you
I wonder if you notice, wonder if you see
I wonder if you ever want to dance with me
We shall never talk about such things, such things

Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey hey

Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey hey

555-7172 now 555-7172
And oh, before you go, before you go
Let me just take one last glance love
Oh, before you go, before you go
Could you tell me what's my chance love

High, low
High,low
Somewhere in the middle find a good little soul

High, low
High, low
I can bat my eyes like a heidi-ho

I've got a twinkle in my eye
Come baby, come baby, dry my eyes
Are you gone to hold me, are you gone to see
Sweet daddy are you ever gone to marry me

Hey Mr. Love, Mr. Big Love, Big Love

Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey hey

Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey hey”

Kellan elmosolyodott.
- Ezt rólam írtad. – alapította meg Kellan.
- Hát, valami olyasmi. Amikor találkoztunk a parkban. – na most már minden világos. Vele találkozott a nővérem akkor is.
- Ez megtisztelő.
Regi leült Kellan mellé. Láttam, hogy már a fejébe szállt egy kicsit az alkohol. Nem volt semmi baja, de a mozgása kezdett szaggatottá válni. Az igazság az, hogy még mindig jobb színben volt mint én.
- Kezd későre járni. – mondta Peter. – Remélem, még találkozunk. Sziasztok. – köszönt el mindannyiunktól. És intett egyet a kezével.
- Lizbeth hazaviszlek. Jó? – nézett a szemeimbe Tom. Nem akartam elrontani Regi estéjét és nem is éreztem annyira jól magamat, hogy gyalog mennyek haza. Ezért nem volt mit tennem bele egyeztem.
- Aha. – válaszoltam eléggé komásan.
Bill is elköszönt és ment a barátnőjéhez.
- Van kedved átjönni?- kérdezte Kellan Regitől. Ha azt mered mondani, hogy nem én kitekerem, a nyakadat pillantást vettetem felé.
- Aha. – én is így gondoltam nyugtáztam magamban.
- Akkor gyere. – fogta kézen Kellan és elmentek.
Mi is hasonlóan cselekedtünk. Nem beszéltem Tommal. Fáradt voltam és zavarodott.
Billnek barátnője van. Mégis ahogy viselkedett velem…

*Tom szemszöge*

Nem akartam haza vinni Lizt. Nem akarom, hogy egyedül legyen. Fogalmam sincs minek nevezik ezt az emberek de érdekelt, hogy mi van vele. Szinte már mellettem ülve elaludt. Éppen csak a biztonsági öv tartott apró testét. Ezek a mellek. Annyira csodálatos, amikor hozzám préselődtek most itt vannak tőlem egy karnyújtásnyira, bármit tennék, úgyse emlékezne rá. Igaz imádom a nőket. A sexet még inkább, de nem fogom őt kihasználni.
Leállítottam a kocsit. Kiszálltam, kivettem a kocsiból Elizabethet is. És felmentem vele a szobámba. Lefektettem az ágyamra, lassan megszabadítottam minden ruhájától. Óvatosan lehúztam a bugyiját és kikapcsoltam a melltartóját, hogy eléggé megijedjen reggel, amikor fel kell. Attól függetlenül, hogy nem használom, ki még játszunk, hiszen ő mondta. Ráterítetem egy takarót, levettem a ruháimat és bebújtam mellé egy boxerben. Hátat fordítottam és hasonlóan cselekedve, mint ő elaludtam...

7. fejezet (Regina szemszög)





Kellan még mindig nem engedte el a kezem.
- Regi, csináljunk zenét. – mondta a húgom.
- Oké. De nincsen gitár.
- Én már jártam itt és eldugtam egyet.
- Okos.
Lizbeth elővette a gitárját. Behangolta.
- Mit játsszak?
- A Paramore-tól a The Only Exception-t.
- Oké.
Elkezdett gitározni. Vártam, hogy beléphessek. Aztán elkezdtem énekelni. Kellan már hallott énekelni, de ez még őt is meglepte.

,,When I was younger
I saw my daddy cry
And curse at the wind
He broke his own heart
And I watched
As he tried to reassemble it

And my momma swore that
She would never let herself forget
And that was the day that I promised
I'd never sing of love
If it does not exist

But darling,
You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception

Maybe I know, somewhere
Deep in my soul
That love never lasts
And we've got to find other ways
To make it alone
Keep a straight face

And I've always lived like this
Keeping a comfortable, distance
And up until now
I had sworn to myself that I'm
Content with loneliness

Because none of it was ever worth the risk

Well, You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception

I've got a tight grip on reality
But I can't
Let go of what's in front of me here
I know you're leaving
In the morning, when you wake up
Leave me with some kind of proof it's not a dream

Ohh---

You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception
You, are, the only exception

And I'm on my way to believing
Oh, And I'm on my way to believing”

A szám végénél kifújtam a levegőt. Mindenki tátott szájjal bámult.
- Te aztán tudsz. – mondta elismerően Peter.
- Jaja, ez a kiscsaj nagyon tud. – mondta Bill.
- A gitár is jó volt. – láttam, ahogy Tom próbálkozik…
- Hé, az ki ott?- kérdezte Kellan és a fák mögé mutatott.
- Nem tudom.
- Az a telefonja a kezében?
- Aha. – mondtam és ránéztem. – Fuss, ha kedves az életed. – mondtam félhangosan.
A titkos videózó elment.
- Ajjaj. – mondtam.
- Ugyan már, ez csak egy videó, amin totál állatul énekelsz. Ezzel még híresek is lehetünk. – mondta Lizbeth.
- Oké, akkor most egy Glee szám, de azt mindenki énekli.
Kellan elővett néhány üveg pezsgőt.
- Öhm, én még sosem ittam. – mondtam.
- Nem baj. Mindent el kell kezdeni. – mondta Kellan és kezembe nyomott egy üveg pezsgőt.
Mindenki ivott egy kortyot, majd betettük a csak zenét (mert az én mobilomon ilyen is van) és elkezdtünk énekelni.

,,Life is a mystery, everyone must stand alone
I hear you call my name
And it feels like home

When you call my name it's like a little prayer
I'm down on my knees, I wanna take you there
In the midnight hour, I can feel your power
Just like a prayer, you know I'll take you there

I hear your voice, it's like an angel sighing
I have no choice, I hear your voice
Feels like flying
I close my eyes, Oh God I think I'm falling
Out of the sky, I close my eyes
Heaven help me

When you call my name it's like a little prayer
I'm down on my knees, I wanna take you there
In the midnight hour, I can feel your power
Just like a prayer, you know I'll take you there

Like a child you whisper softly to me
You're in control just like a child
Now I'm dancing
It's like a dream, no end and no beginning
You're here with me, it's like a dream
Let the choir sing

When you call my name it's like a little prayer
I'm down on my knees, I wanna take you there
In the midnight hour, I can feel your power
Just like a prayer, you know I'll take you there

When you call my name it's like a little prayer
I'm down on my knees, I wanna take you there
In the midnight hour, I can feel your power
Just like a prayer, you know I'll take you there

Ohh
Ohh
Ohh
Ohh

Life is a mystery, everyone must stand alone
I hear you call my name
And it feels like home

Just like a prayer, your voice can take me there
Just like a muse to me, you are a mystery
Just like a dream, you are not what you seem
Just like a prayer, no choice your voice can take me there

Just like a prayer, I'll take you there
It's like a dream to me. Just like a prayer,
I'll take you there. It's like a dream to me.
Just like a prayer, I'll take you there
It's like a dream to me. Just like a prayer,
I'll take you there. It's like a dream to me.

Life is a mystery, everyone must stand alone
I hear you call my name
And it feels like home

Just like a prayer, your voice can take me there
Just like a muse to me, you are a mystery
Just like a dream, you are not what you seem
Just like a prayer, no choice your voice can take me there

Just like a prayer, your voice can take me there
Just like a dream, you are not what you seem
Just like a prayer, no choice your voice can take me there.”

Kiderült, hogy Kellannak sincs rossz hangja. Ezt a számot nagyon szeretem.
Kezdtem egy kicsit berúgni.
- Írtam egy számot, amihez kell gitárkíséret. – mondtam.
- Az a hey na na-s?- kérdezte Lizbeth.
- Aha. Elénekeljük?
- Persze.
Lizbeth a kezébe vette a gitárját és elkezdtünk énekelni.

,, Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey hey

Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey hey

You eyes are like a blue sky, blue sky, blue
You're floating in the fountain, in the fountain of youth
I bet you have an ocean, secret little potion
I bet you have a lover who's as fine as you

Hey Mr. Love, Mr. Big Love, Big Love

Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey hey

I've got a little secret too, I've got a mad little crush on you
I wonder if you notice, wonder if you see
I wonder if you ever want to dance with me
We shall never talk about such things, such things

Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey hey

Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey hey

555-7172 now 555-7172
And oh, before you go, before you go
Let me just take one last glance love
Oh, before you go, before you go
Could you tell me what's my chance love

High, low
High,low
Somewhere in the middle find a good little soul

High, low
High, low
I can bat my eyes like a heidi-ho

I've got a twinkle in my eye
Come baby, come baby, dry my eyes
Are you gone to hold me, are you gone to see
Sweet daddy are you ever gone to marry me

Hey Mr. Love, Mr. Big Love, Big Love

Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey hey

Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey nana
Hey nana hey hey”

Kellan elmosolyodott.
- Ezt rólam írtad.
- Hát, valami olyasmi. Amikor találkoztunk a parkban.
- Ez megtisztelő.
Leültem mellé. Kicsit voltam csak berúgva, ami azt jelenti, hogy tudom, mit csinálok és ura vagyok a testemnek.
- Kezd későre járni. – mondta Peter. – Remélem, még találkozunk. Sziasztok. – köszönt el. Mindenki intett egy sziát.
- Lizbeth hazaviszlek. Jó?- kérdezte Tom.
- Aha. - válaszolta Lizbeth, bár már szinte aludt.
Bill nem hazament, hanem egy hotelba. A barátnőjéhez.
- Van kedved átjönni?- kérdezte Kellan.
- Aha. – mondtam.
- Akkor gyere. – fogta meg a kezem.

Kellan háza csodálatos volt.
- AnnaLynne itthon van?- kérdeztem.
- Nincs. Forgat valahol. – rántotta meg a vállát Kellan. – Már régóta el akartam mondani, hogy mennyire tetszel.
- Ühm… köszi. Te is tetszel nekem…
Átölelt. A szemébe néztem. Lassan megcsókolt. Életem legjobb csókja volt. Lassan elkezdte levenni a ruhám.
- Kellan.
- Igen?
- Én még nem…
- Nem baj. – suttogta a fülembe. – Vagy nem akarod?- tolt el egy picit, hogy a szemembe tudjon nézni.
- De. Mindennél jobban.
Kellan belemosolygott a csókunkba.
Elkezdtem lefejteni róla az öltönyt, ami most fölöslegesség vált. Aztán azt az inget, amit alá felvett. Izmos hasa látványa teljesen elkápráztatott. Muszáj volt hozzáérnem. Végighúztam egy ujjam a mellkasától kezdve a férfiassága közeléig. Kellannak sikerült megszabadítania a ruhámtól, amit messzire eldobott. Felkapott az ölébe és csókolózva felvitt az emeletre. Bevitt egy szobába. És letett egy ágyra.
- Biztos, hogy akarod?- kérdezte félve.
- Biztos. - húztam magamhoz közel.
Lassan kibontottam az övét és lassan lecsúsztattam a nadrágját. Férfiasságát csak futólag simítottam.
Finoman rám ereszkedett. Kezei a melltartómat csatolták ki, majd melleimet becézték. Engedtem a kényeztetésnek. Hirtelen levette rólam az utolsó fölségessé vált ruhaneműm. Már csak rajta volt, egy bokszer.
Vettem egy lendületet és megfordultunk. Én voltam felül. Ráültem az ágyékára. Adtam egy szenvedélyes csókot az ajkára, majd a mellkasára… Kezeim a már meredező férfiasságára tévedtek.
- Ne kínozz! – kérlelt.
Megpusziltam kemény férfiasságát, amit Kellan egy nyögéssel jutalmazott.
Nem bírta tovább. Maga alá fordított.
Felsikoltottam, amikor megéreztem magamban az egyik ujját. Majd kettőt.
- Akarlak… most… - mondtam nyöszörögve.
Kellan lassan belém hatolt. Először egy kis fájdalmat éreztem, de mindent elfelejtetett velem a hirtelen jött gyönyör. Másodpercek múlva Kellan is átélhette ugyanazt, amit én.
Pihegve feküdtem a mellkasára.
Tudtam, hogy ezt nem szabadott volna, de a vágy sokkal erősebb az észnél.
Becsuktam a szemem és elaludtam.

2010. december 23., csütörtök

Még mindig nem rész...Bocsi...

Sziiasztok!! =)

Sajnálom, de még mindig nem tudunk résszel szolgálni technikai problémák miatt. Ami nem más mint az, hogy az én gépemen 2007-es office azt mondta, hogy nem hajlandó működni. ( persze mára már ezt a problémát orvosoltam egy office 2010-es kompatibilis verzióval.) Viszont nekem csak a 7. résznek az egyik szemszöge van meg. Szóval bocsi de ebben az évben már nem lesz friss.

Ezúton is kívánunk nektek Nagyon Boldog és Békés Karácsonyi ünnepeket és Boldog Újévet! :) puszii <3>

Üdv.: Szuszú


P.S.: Ha van valami ötletetek buli terén szilveszterre akkor örömmel várjuk azokat! :) Kösziii :)

2010. december 20., hétfő

7. fejezet

Hello!
A 7. fejezet, MAJD felkerül, de addig is átküldöm Szuszúnak és majd ő felteszi. Egészen a 8. fejezetig, amit én a szünetben fogok megírni a 10. fejezettel kézen fogva. Szuszú, pedig megírja a 11. fejezetet és a 12. fejezetet. 
Jelezném, így előre, hogy a 7. fejezet az kicsit durvára sikerült. Ahhoz szeretnék kérni egy 18-as karikát, de mivel nem én teszem fel, félő, hogy rosszul lesz feltéve. 
Hello!
Békés boldog Karácsonyt és Boldog Újévet!  

2010. december 19., vasárnap

6. fejezet /Regina szemszög)

MTV VMA

/egy héttel később/

A tegnapi nap csúcs volt. Kellan Lutz. Istenkém, nagyon jól néz ki. Sajnos ez a valóság, tehát semmi esélyem. Ott van neki AnnaLynne McCord. Fúj, de utálom azt a csajt. Nem igaz, hogy Kellan nem veszi észre, hogy mennyire mű.
Ma MTV VMA. Már annyira izgulok.
Felkapkodtam magamra az ,,itthoni” ruhámat, majd lementem a földszintre.
-          Nyugi, nővérkém!- jött le álmosan Lizbeth.
-          Egyáltalán nem vagyok nyugodt.
-          Csak nem az a titokzatos pasi?- kérdezte Lizbeth és vigyorogva töltött magának egy pohár Colát.
-          És, ha de? Amúgy tegnap láttam ám. – jelent meg egy perverz mosoly az arcomon.
-          Az csak egy véletlen volt. – köszörülte meg a torkát.
-          Tom Kaulitz. Álmaid pasija. És te csak úgy kirúgod a fülékből?
-          Hehe, nagyon vicces. És te mit csináltál, míg távol voltam?
-          Ezt-azt.
Nem folytattuk a csevejt.
-          Arra gondoltam, hogy megcsinálom a hajad az átadóra.
-          Oké. Köszi. – mondta hálásan.

Az idő gyorsan elszaladt. Elkezdtünk készülődni.
Felvettem egy fekete miniruhát. És egy magas sarkú csizmát. Kiegészítőnek egy fekete gyöngy karkötőt és egy ékköves fülbevalót vettem fel. Nem volt kedvem vinni a nagytáskám, így az ilyen alkalmakra fenntartott Gucci-táskámat vettem elő. A hajamat behullámosítottam és kontyba fogtam.
Átmentem Lizbeth szobájába.
-          Szia!
-          Már vártalak.
Egy hosszú lila ruha volt rajta. Elképesztően jól nézett ki benne.
Behullámosítottam a haját. Ügyesen csűrtem-csavartam a dolgokat, és a végeredmény egy csodálatos hajkorona az én egyetlen testvéremnek.
Magához kapta a kistáskáját, majd lementünk.
-          Most az én autómmal megyünk.
-          Jó. – fintorodott el.
Beszálltunk a fekete Mercedes CLK550-esembe.
-          Akkor má’ kabriózzunk.
-          Oké.
Leengedtem a tetőt.
Gyorsan ott voltunk, a hajunknak szerencsére semmi bajuk nem esett.
Kiszálltunk a kocsiból és egy igen helyes parkoló fiú beállt egy szabad helyre.
Igazi sztároknak érezhettük magunkat. Egymásba karolva lépkedtünk. De nem sokáig, mert Lizbethet elrabolták mellőlem. A Kaulitz tesók. Kicsit irigykedtem. De nem kellett sokáig egyedül ballagnom. Két oldalról ,,letámadtak”.
-          Szabad, hölgyem?- kérdezte Peter Facinelli. Peter Facinelli?
-          I… igen. – dadogtam.
-          Remélem nem gondolta komolyan uram, hogy elrabolhatja előlem ezt a csodálatos hölgyet?- kérdezte a jobbomról Kellan Lutz. Azzal az imádnivaló csibészes mosolyával.
-          Szerintem két karom van. – mondtam logikusan.
-          Logikus. Szabad?- kérdezte Kellan.
-          Persze. – már magabiztosabban mondtam.
Úgy éreztem magam, mintha lebegnék. Két eszméletlen jó pasival karöltve sétálok a vörös szőnyegen. Persze, hogy egyiknél sincs semmi esélyem. Az egyiknek felesége és három gyereke van, míg a másiknak csak szimplán barátnője.
-          Arra gondoltam, hogy ez után az átadó után összeülhetnénk.
-          Érdekes gondolat. – mondta kaján vigyorral Kellan.
-          Nem úgy. – böktem oldalba. – És amúgy is, rossz az, aki rosszra gondol.
-          De hülye, aki nem. – hallottam meg az előttem lévő Lizbeth hangját.
-          Elizabeth Schwarz, ne szólj bele a nagyok dolgába. – mondtam nevetve.
Hátrapillantott.
-          Te. Jó. Isten. – mondta szavanként.
-          Megtudhatjuk mi is, hogy mi olyan érdekes?- kérdezte Kellan és Peter egyszerre.
-          Semmi. Ugye nővérkém?
-          Ugye.
Lizbeth visszafordult és tovább mentünk.
-          Elmondod?- kérdezte halkan Kellan.
-          Mit?
-          Miért volt annyira meglepődve?
-          Mert… - nem volt kedvem elmondani, hogy azért mert fülig vörösödök, hacsak rá gondolok…
-          Naaa.
-          Nem.
-          Akkor is kiszedem belőled, ha kell megkínozlak.
-          Megkínzol?- kicsit megijedtem.  – Változtass át vámpírrá. Az elég kínzás lenne.
-          Ez fájt a már nem dobogó szívemnek. – mondta Kellan és kezét a szívére tette.
-          Szereted a Twilightot?- kérdezte Peter.
-          Igen.
-          És ki a kedvenced?- kérdezte Kellan.
Na ez egy húzós kérdés. Mivel két kedvencem van. Az egyik Carlisle, a másik Emmett.
-          Na?- kérdezte türelmetlenül Kellan. –És nehogy egy közmondással gyere.
-          Türelem rózsát terem. – mondta vigyorogva. – De nekem nincs EGY kedvencem.
-          Hát hány van?- kérdezte Peter.
-          Kettő.
-          És elárulod, hogy kik azok?- kérdezte Peter és ő is bevetette a kisfiús mosolyát.
-          Igen. – nem tudtam ellenállni. – ABC sorrendbe mondom.
-          Oké. – mondta türelmetlenül Kellan.
-          Hát, öhm… Carlisle és Emmett. – lehajtottam a fejem.
-          Hmm. Ez imponál. Hallod Peter, az elsőszámú rajongónk itt áll közöttünk.
-          És milyen szép elsőszámú rajongó. – kezdtem elvörösödni.
-          Ne már. – mondtam és felemeltem a fejem. –Ez olyan kínos.
-          És még szerény is. – mondta Peter lenyűgözve.
-          Na jó, ebből elég. Neked feleséged van és három gyereked. – mutattam Peterre. – Neked meg barátnőd van. – mutattam Kellanra.
-          Beletrafáltál. – mondta vigyorogva Kellan. – Szerintem jó ötlet az a kis haverkodjunk össze dolog.
-          Örülök, hogy tetszik.
-          Nekem is tetszik. – mondta Peter.
-          Nekünk is. – mondták egyszerre a Kaulitz ikrek.
-          Tudod tesó, rám számíthatsz. – mondta Lizbeth.
Örültem, hogy összegyűlt a kis csapat.

Mindenki elfoglalta a helyét. Néztem, ahogy Peter és Kellan felmegy a színpadra, hogy átadjanak egy díjat.
Kellan abban az öltönyben olyan szexi volt. Istenem. Mint meg nem tennék, ha egyszer hozzáérhetnék az izmos hasához…
-          Te Kellan Lutzról álmodoztál?- kérdezte testvérkém halkan.
-          Nem álmodoztam.
-          Szerelmes vagy?
-          Nem. Csak tetszik az általa megformált karakter a Twilightban.
-          Ha ugyanezt Peterről mondtad volna, talán még el is hiszem.
-          Csak tetszik. Nem vagyok belé szerelemes.
-          Tetszik?
-          IGEN. – mondtam és ekkor torokköszörülés hangját hallottam meg a hátam mögül.
Hátranéztem. Kellan állt előttem egy vigyorral az arcán. Éreztem, ahogy elvörösödök. Behúztam a lábam, hogy Kellan elfoglalhassa a helyét.
Kezét a kezemre helyezte. A francba miért nem húztam el a kezem? Talán, mert annyira vágyok az érintésére…
-          Az igen, az nekem szólt?- kérdezte.
-          Igen. –mondtam a szemébe nézve.
Asszem’ elvesztem a tengerkék szemében, megint.
-          Miután kiúsztad magad a szememben, esetleg felállsz?- kérdezte vigyorogva.
-          Mindjárt partot érek. – jesszusom, de hülye vagyok.
-          Örülök.
Kézen fogott és úgy mentünk ki a díjátadó helyszínéről.
-          Akkor partira fel.
-          Igen. – mondtam.
Istenem. Kellan Lutz kezét fogom. Mindjárt elájulok.
Lassan besétáltunk a park egy eldugott pontjára. Kőpadok volt egy körben elhelyezve.
Leültünk. És kezdődhetett a buli.

6. fejezet (Elizabeth szemszög)

MTV VMA

(Egy héttel később)

Csörög, még mindig csörög, abba hagyta. Végre aludhatok tovább…. De nem már megint csörög. Nem igazán érdekelt, hogy ki volt az aki, felhívott ilyen korán legyenek tisztában azzal, hogy én még nem vagyok elérhető. Ezért csak kinyomtam a telefonomat, magamra vettem a köntösömet és elindultam le a lépcsőn. Regi éppen akkor érkezet le. De én már hátulról a menéséből tudtam, hogy mennyire ideges a mai MTV VMA miatt.
-          Nyugi, nővérkém!- szóltam neki még komásan.
-          Egyáltalán nem vagyok nyugodt. – fakadt ki.
-          Csak nem az a titokzatos pasi?- kérdeztem nagy mosollyal az arcomon és töltöttem magamnak egy pohárba colát.
-          És, ha de? Amúgy tegnap láttam ám. – és megvillantotta a társaságunkra jellemző perverz mosolyt.
-          Az csak egy véletlen volt. – megköszörültem a torkom és próbáltam terelni a témát.
-          Tom Kaulitz. Álmaid pasija. És te csak úgy kirúgod a fülékből? – vont kérdőre.
-          Hehe, nagyon vicces. És te mit csináltál, míg távol voltam? – téma váltás sikeres.
-          Ezt-azt. – nem adta be a derekát még mindig.
Nem is beszéltünk erről többet.
-          Arra gondoltam, hogy megcsinálom a hajad az átadóra. – ajánlotta fel.
-          Oké. Köszi. – nagyon hálás voltam neki, mert a hajam terén nem vagyok egy művész.

Mielőtt felvettem volna a ruhámat lementem a szaunához és egy fél órácskára beültem. Nagyon jó volt. Teljesen felfrissültnek éreztem magam. Ezek után még egy fél óra fürdés és teljes mértékig készen álltam az estére. Felmentem a szobámba és egy gyönyörű hosszú lila ruha várt. Vettem fel bugyit, melltartót és a csodálatos ruhát. Olyan volt mintha rám öntötték volna. Nem túl kirívó, de mégis van egy csillogása.
-          Szia! – jött be Regi. Gyönyörű volt a ruhájában és a haja sem volt semmi.
-          Már vártalak. – mondtam neki.
Először behullámosította a hajamat. Nekem úgyis tetszet de ő még tovább babrált vele. Tekergette ide-oda. Hullámcsatot rakott egyik oldalra, a másik oldalra is. Tűzögette össze vissza mire a végén egy gyönyörű hajkoronát kaptam. Még pár fulyás hajlakk a biztos tartásért és már mehettünk is.
Felvettem az ágyról az oda kikészített kistáskámat és indultunk is.
-          Most az én autómmal megyünk. – jelentette ki Regi.
-          Jó. – nekem csak egy fintor jelent meg az arcomon. Utálom, ha ő vezet. A kocsimat pedig imádom.
Beszálltunk Regi fekete Mercedes-ébe ő beindította a motort. De én még közbe szóltam.
-          Akkor má’ kabriózzunk. – legalább ezt ha már nemén vezetek.
-          Oké. – egyezet bele.
És ezzel együtt leengedte a tetőt.
Hamar oda értünk. A hajunk még a menet szél ellenére is tökéletesen állt szerencsére.
Kiszálltunk az autóból és egy cuki fiú elvitte a kocsit. Nem mondom nem nézett ki rosszul. Még hátulról sem.
Olyan érzésem volt mintha én is sztár lennék pedig csak egy meghívott. De mégis ugyan azt a csillogást éreztem, mint a többi híres ember. Regibe karoltam és így mentünk befelé. De egyszer csak a Kaulitz ikrek elszakítottak a nővérkémtől. Esküszöm, percről percre helyesebbek lesznek.
-          Szia édes! – köszönte egyszerre
-          Sziasztok fiúk! – nyomtam mindkettőjük arcára egy puszit. – A nevem Lizbeth Schwarz. És nem édes.
-          Ha alattam fekszel úgy, hívlak, ahogy akarlak. – Súgta Tom a fülembe.
-          Kimondta neked, hogy én valaha fekszek majd alattad? – próbáltam kihúzni a kezemet a karolásából, de nem engedte.
-          Most komolyan játszani szeretnél velem? – kérdezte nagyképűen.
-          Mért ne? Ha belegondolsz az élet is játék. Én meg élvezni szeretném. – végig vonult az arcomon a perverz mosolyom.
-          Akkor nagyon rossz partnert választottál. – azt hiszi, hogy ezzel megfélemlít? Ahhoz korábban kell felkelnie.
Mögöttünk jöttek Regiék. Nem tudom, hogy kikkel volt de hallottam a beszélgetésüket.
-          Arra gondoltam, hogy ez után az átadó után összeülhetnénk.
-          Érdekes gondolat. –
-          Ne úgy. És amúgy is, rossz az, aki rosszra gondol. – mondta a nővérkém.
-          De hülye, aki nem. – szóltam hátra. Ezt nem lehetett kihagyni.
-          Elizabeth Schwarz, ne szólj bele a nagyok dolgába. – mondta nevetve.
Hátrapillantottam, hogy megnézhessem, kik azok a nagyok. Megláttam Kallen Lutzot és Peter Facinellit. Akkor ezért nem mondta el, hogy ki is az a titokzatos idegen.
-          Te. Jó. Isten. – nyögtem ki ezt a pár szót igen tagoltan.
-          Megtudhatjuk mi is, hogy mi olyan érdekes?- kérdezte Kellan és Peter egyszerre.
-          Semmi. Ugye nővérkém? – vettet rám Regi egy olyan pillantást amiből rögtön tudtam, hogy mit kell mondanom.
-          Ugye. – válaszoltam.
Nem sokkal később megint elcsíptünk egy részletet Regi és a fiúk beszélgetéséből.
-          És elárulod, hogy kik azok?- kérdezte Peter. Na ezt drága Reginám bebuktad. Nevettem, persze csak magamban. Nem vagyon önző, de hát a kár öröm a legszebb öröm.
-          Igen. ABC sorrendbe mondom. – na lássuk mit eszeltél ki.
-          Oké. – türelmetlenkedett Kallen.
-          Hát, öhm… Carlisle és Emmett. – mit ne mondjak stílusos volt. Legalábbis ezt vártam.
-          Hmm. Ez imponál. Hallod Peter, az elsőszámú rajongónk itt áll közöttünk.
-          És milyen szép elsőszámú rajongó. – láttam, ahogyan elönti Regi arcát a pir.
-          Ne már. Ez olyan kínos – emelte fel végre a fejét.
-          És még szerény is. – mondta Peter csodálkozva.
-          Na, jó ebből elég. Neked feleséged van és három gyereked. – mutatott Peterre. – Neked meg barátnőd van. – itt pedig Kellanra.
-          Beletrafáltál. – vigyorgott Kallen – Szerintem jó ötlet az a kis haverkodjunk össze dolog.
-          Örülök, hogy tetszik. – mosolygott most már Regi is.
-          Nekem is tetszik. – mondta Peter.
-          Nekünk is. – szólaltak meg egyszerre az ikrek.
-          Tudod tesó, rám számíthatsz. – tettem én is hozzá magamat.
Éreztem, ahogyan Tom lelassít. Nem tudtam miért, de körbe néztem és megláttam a helyünket. Bill és Tom között ültem. Mondhatom csodás. Egy meleg és egy pasi aki a farka után megy. Jobb társaságom nem is lehetne. Ekkor megéreztem valakinek a kezét a combomon. Ezzel már csak annyi baj volt, hogy jobb oldalról éreztem. Tom pedig a bal oldalamon ült. Egy lehetséges ember maradt Bill. Na, jó lehet nem buzi. Láttam be, na de akkor is miért simogatja a combomat. Háborogtam, de csak magamba. Nem tudom miért, hiszen Billnek van barátnője, de ez engem akkor nem zavart. Rátettem a combomon pihenő kezére az enyémet és összekulcsoltam őket. Ellenkezést nem fedeztem fel a viselkedésében. Sőt még meg is szorította a kezemet. Így ültünk és vártunk. Keservesek lehettek ezek a percek minden jelöltnek. Ők lesznek-e az éppen felnyitott borítékban. Én biztosan nem bírnám ki. Lerágnám az összes körmömet idegességemben.
Peter és Kallen díjátadók és éppen ők következtek. Követtem őket a szememmel. De a tekinttetem mégis Regire vándorolt. Ő úgy bámulta Kallen-t, hogy éppen csak a nyála nem folyt ki, de szerintem magában már ezerszer levetkőztette.
-          Te Kellan Lutzról álmodoztál?- kérdeztem persze csak halkan.
-          Nem álmodoztam. – tagadta.
-          Szerelmes vagy? – én pedig tovább faggattam.
-          Nem. Csak tetszik az általa megformált karakter a Twilightban. – nem rossz kifogás csak épp engem nem tud vele át verni.
-          Ha ugyanezt Peterről mondtad volna, talán még el is hiszem.
-          Csak tetszik. Nem vagyok belé szerelemes. – még mindig azt hiszi, hogy nem látok át rajta.
-          Tetszik? – folytattam.
-          IGEN. – ekkor érkezett oda Kallen Regi mögé és meg köszörülte a torkát.
Én pedig visszavonulót fulytam az ikrekhez. Bill még mindig nem engedte el a kezemet. Engem egyáltalán nem zavart. Jó érzés volt, ahogy a puha mégis férfias kezében pihenhet az én apró kezem.
Vége lett a díjátadónak. Bill nagyon furcsán viselkedett. Amikor felálltunk elengedte a kezemet és megfogta a fenekemet. Ha Tom teszi, ugyan ezt kevésbé lepődök meg. Na de Bill. Akis szent, akinek annyira fontos a szerelem. Vagy talán mégsem… ezekkel a gondolatokkal indultam Tom után.
-          Akkor partira fel. – mondta Kallen
-          Igen. – láttam Regi szemében megcsillanni a vágyat. Na, a nővérem mit fog ma csinálni… egy két perverz kép ugrott be róla.
Kallen kézen fogta Regit. Ahogyan rá néztem, közel állt hozzá szerintem, hogy ott helyben orgazmusa legyen. Nézzük el neki. Még szűz…
Lassan haladtunk egyre közelebb egy pár kőpadhoz, ami egy körben volt elhelyezve. Leültünk és már indulhatott is a Party.