5. fejezet (Elizabeth szemszög)

Csajos nap

Már megint ez a zaj. Na, jó én most nem kelek fel. Tulajdon képen mit is keresek én itt? Mióta hagyom az apámnak, hogy megmondja, mit tegyek? Miért tettem, meg amit kért? Élhetném a csodálatos életemet, de nem én mindent felrúgok.  Miközben annyi rossz volt miatta az életemben. Annyiszor kerültem már a hegycsúcsáról a mély szakadékba. Mikor a saját vérem ölelt át az utcán. Ő nem volt ott. Pedig a lánya vagyok. Bevittek az elvonóra. Akkor bejött látogatni, támogatni? Nem. Egyedül Regina és az édes anyukám volt velem. Éppen helyre jött minden körülöttem, az egyetemre is felvettek, ami nem kis erőfeszítésembe került. Megszoktam a környezetet, szeretem ott lakni.  De én mégis eljöttem.  Még egyszer szerintem nem élném túl. Nem bírnám, ki ha újra összetörne. Ha újra történne valami… végzetes, valami, amiből nem lehet csak úgy felállni, leporolni magad és tovább menni az úton. Valami, ami újra a drogokhoz vezetne. Amitől már csak ott találnék vigaszt. Igen, ezek arra az okaim, ami miatt nem akarok belebonyólodni egy kapcsolatba. Csak egy éjszakán át jól érzem magam, mindenféle kötöttség nélkül. Éreztem, ahogy visszagondolok rá a könnycseppjeim folyóként akarnak előtörni a szememből. De nem hagytam, nem engedhetem meg magamnak, hogy újra érezzek bármit is iránta. Gyorsan elhessegettem az emlékeimet. Vissza térve a jelenbe rájöttem, hogy már fél órája itt fekszek mozdulatlanul és agyalok.

Fel kéne, kell nem. Igaz kedvem nem sok van hozzá, de amit muszáj azt muszáj.
      - Csajos nap! – pattant ki az agyamból. Ezzel elterelhetem a gondolataimat és együtt lehetek Regivel és végül, de nem utolsó sorban kideríthetem, hogy kitől kapta az SMS-t. Okos vagy Liz! Összekötöd a hasznost a jóval. Az egóm növelése után felkeltem az ágyból. Át mentem a gardróbomba, mint kiderült nekem olyanom is van. Előkaptam egy ruhát, magas sarkúval és már fel is voltam öltözve. Bementem fürdőszobámba és éreztem, ahogy a téli napsugarak simogatják a bőrömet. Hó az nem sok esett éppen pár centi. De ha továbbra is így fog ragyogni a nap akkor az is elolvad. Miután magamban kielemeztem a természetet. Jöhetett a haj csinálás. És mivel úgy terveztem, hogy megyünk, fodrászhoz nem szenvedek vele sokat. Bekapcsoltam a hajvasalómat, át futottam vele a hajamat. Egy lágy, enyhe lilás smink és kész is. Már mentem is le.

-          Ööö mióta van itt lift? – kérdeztem hangosan magamtól.

Mivel választ nem tudtam rá csak beszálltam, megnyomtam a 0. gombot. A lift ajtaja becsukódott és el is indult lefelé. Hamar leértem és nem is estem el. Ezzel a mai napom már jól indult! Úgy terveztem, hogy a szokásos csajos nap állomásit itt Amerikában is be kell tartanunk. Első állomás a pláza. Azon belül veszünk valami ruhát. Természetesen mi választjuk a másiknak. De ezt csak is a poén kedvéért. Veszünk valami cipőt és fehérneműt hozzá. Beülünk egy étterembe ebédelni. Utána következik a fodrász, majd az édesség bolt. Amit kifosztunk. És zárásként egy üveg pezsgővel a jakuzziban zárjuk a napot. A gondolatmenetem alatt már a konyhában álltam bögrével a kezemben. Felpillantottam és Regivel találtam szembe magamat. Teljesen indulásra készen fel volt öltözve. Na ezt már szeretem.

-          Jó reggelt! – hajoltam oda hozzá és nyomtam az arcára két nagy cuppanós puszit.

-          Neked is! – viszonozta – Hova megyünk? – érdeklődött tágra nyílt szemekkel.

-          Nem mondom meg. – gondoltam húzom az agyát egy kicsit.

-          Akkor állok elébe a tervednek. Annyira nem lehet rossz. Főképp, hogy a papíron egy csajos napnak a tervét írtad. – nevetett rajtam.

-          Na jó én feladom. Így szerezzen neked az ember meglepetést. – duzzogva elindultam a kijárat felé.

Kimentem beültem a kocsiba és vártam Reginára. Pár percen belül ő is beült mellém. Beindítottam a motort…………..

-          Na és ez tetszik? – mutatott nekem egy ruhát Regi.

-          Nem, nem vagyok hajlandó rózsaszín olcsó ribancnak öltözni egy díjátadó gálán.

-          És különben is azt veszel, amit csak akarsz. Majd később megmutatjuk egymásnak. – folytattam.

Keresgéltem továbbra is a ruhák között. Már, mint úgy tettem, mint aki keresgél. Mikor ide érkeztünk Regi elment a mosdóba. Ez alatt a ruhát kifizettem és megkértem az eladó lányt, hogy tegye, félre majd egy kicsit később vissza jövök érte.

-          Na én megvagyok. Akár mehetünk is tovább.

-          Oké, akkor jöjjön a nap első fény pontja. – jelent meg a perverz mosoly az arcomon.

-          Húh én már félek. – nevetett Regi ahogy látta a az egyre szélesedő mosolyom.

-          Semmi szükség rá. – nyugtattam, bár nem gondoltam komolyan. Megláttam a fehérnemű boltot, hátranyúltam meg ragadtam a nővérkémet és húztam befelé a boltba. Ahogy láttam a perverzség első jelét megjelenni csillogó szemeiben már meg is ijedtem.

-          Na ezt próbáld fel. – fogott a kezében egy piros, fehér szőrös mikulás fehérneműt.

-          Te sem gondolod komolyan?! – a szemöldököm felszalad a homlokom a szemeim pedig kitágultak. Nem szívathat meg így.

-          Ó, dehogynem! Halálosan komolyan gondolom! – nyomta a kezembe.

-          Jó akkor te pedig ezt. – fordultam oldalra és leakasztottam egy fekete, piros csipkés fehérnemű szettet.

-          Tökéletes ez még tetszik is. – jelent meg az ördögi vigyor az arcán.

-          Na ez nem jött össze. – pufogtam.

-          Nem ám. Ha felpróbáltad fotózd le. Kíváncsi vagyok. – nevette el magát Regi.

-          Jó, de akkor te is. – Hátat fordítottam és bementem egy próba fülkébe.

Levettem a kabátomat, a cipőmet és kibújtam a macskanadrágomból meg a ruhámból. Kikapcsoltam a melltartómat és azt is levettem. Ekkor a tűkörben láttam, ahogy húzzák el a függönyt és egy férfi állt be mellém. Gyorsan magam elé kaptam a ruhámat.

-          Elnézést. Nem tudtam, hogy benn van valaki. – Próbálta a tekintetét az arcomon tartani de ez nem igazán sikerült neki. A lábamtól egészen a mellemig jó alaposan végig mért.

-          Semmi baj. De kimenne? – rá néztem és Tom Kaulitzot véltem felfedezni. – Te? – meglepődésemet nem titkoltam.

-          Te? – ő is igen meglepődött. – Nem érsz rá ma este? – nyalta meg a száját. Na de most komolyan ki ő?

-          Nem vagyok kurva már megbocsájts. – fúrtam a tekintetemet az övébe. Nem is néztem le, de már az övénél babráltam. Ennek a kikapcsolását igen megnehezítette az óriás pólója. De sikerrel jártam és lecsúszott a nadrágja. Majd a pólójából is kibujtattam. – Na, most már egyelőek vagyunk. – mosolyogtam rá ördögien. De nem igazán látott belőle semmit, mert a melleim jobban elterelték a figyelmét.

-          Most azt hiszed, hogy miután itt állsz előttem pucéran és félig engem is levetkőztettél majd csak úgy szimplán kisétálok.  – és át fonta a karjait a derekamon. Annyira közel húzott magához, hogy a mellem az izmos felsőtestéhez simult.

-          Nem hiszem! Tudom édes. – megnyaltam a száját és kilöktem a fülkéből.

 Két perc alatt magamra kapkodtam a ruháimat és a kezembe fogtam Tom pólóját és kivittem. Ott állt velem szembe fedetlen izmokkal. Megindult a fantáziám az biztos. Egy éjszakára jó lenne. De én nem vagyok egy olcsó ribanc, hogy vele a nagy Tomnovával csak így hemperegjek. Na, nem azt már nem.

-          Tessék a ruhád. – adtam a kezébe. Szó nélkül magára húzta. És újra oda rántott a testéhez.

-          Kiscsaj ennyivel nincs elintézve a mi ügyünk.

-          Azt hiszed? Ne sóvárogj nekem itt egy gyors numeráért. Persze a kis Tomra – mutattam a nemi szervéhez. – senki nem kíváncsi.

Majd lefejtettem magamról Tom kezeit. És emelt fővel elindultam kifelé. A bejáratnál felemeltem a kezem, kinyújtottam a középső ujjam és kisétáltam az üzletből. Regi még sehol sem volt. Ezért pötyögtem neki egy SMS-t.

„Szia Regi! Bocsi, de én kijöttem, mert akadt egy kis incidensem az édességesnél várlak puszii Liz”

Elmentem a ruháért amit félre tettetem. Szerencsére a ruhabolttal szemben volt az édességes így rögtön megtudtam, rohamozni. Vettem gumicukrot, csokit, vattacukrot, pillecukrot meg egyéb finomságokat. De Regi még mindig sehol. Ekkor megszólalt a telefonom. Egy SMS fogadott az említett személytől.

„Szia Lizbeth! Én, még maradok, egy kicsit el kell intéznem valamit. De te nyugodtan menj haza. Szeretlek puszi Regina”

Jó, akkor megyek haza. Megfogtam a szatyraimat, kimentem a kocsimhoz és bepakoltam a vásárolt dolgokat. Beültem……… pár perc elteltével már a kádból másztam ki és a pizsamámat vettem fel. Kifárasztott a mai nap…. Majd holnap elpakolok……. És már aludtam is.